A GYERMEKEK MŰVÉSZETI KIFEJEZÉSÉNEK DIAGNOSZTIKÁJA
A gyermekrajz megfelelő és egyszerű diagnosztikai eszköz és segédeszköz. A gyermekek műalkotásainak megfigyelésével és tanulmányozásával megtudhatjuk például a gyermek iránti érdeklődését a téma iránt, hogy a művészi kifejezés bizonyos formáját, bátorságot, önbizalmat vagy a gyermek félelmét vagy bizonytalanságát részesíti-e előnyben, teljesített és be nem teljesített kívánságait., hanem az oldalirány, a sebesség, amellyel a gyermek dolgozik, vagy képes eltérni egy bizonyos szokástól és hasonlóktól.
A gyermekek rajzát diagnosztikai eszközként is használjuk a személyes éretlenség, valamint a pszichogén és egyéb fejlődési rendellenességek különböző formáinak felderítésére. A rajz formai és tartalmi oldala lehetővé teszi, hogy véleményt alkosson e rendellenességek eredetéről. A művészi kifejezést pszichiátriai diagnózishoz csak segédeszközként használják. A rajzon azonosított kóros jelek csak bizonyítékként használhatók fel a pszichiátriai diagnózis alátámasztására, de nem használhatók fel a betegség diagnózisának meghatározására. Ezt a teljes pszichiátriai diagnosztikai módszertannal kell meghatározni.
A gyakran alkalmazott pszichológiai diagnosztika magában foglalja a rajzvizsgálatokat. Első információt adnak a gyermek személyiségéről, és kiolvashatjuk belőlük az intellektuális képességek szintjét, jellemét és jellemvonásait, a személyiség típusát, az önbizalom szintjét, a gyermek helyzetét a társadalmi csoportokban, viszonyát a környezetéhez, érzelmi kifejezések, érzelmi érettség, társadalmi alkalmazkodás.
Az emberi alak teszt lehetővé teszi a gyermek mentális és személyiségjellemzőinek diagnosztizálását. Az emberi alak megrajzolása szintén része Kern iskolai érettségi tesztjének. A karakterek ábrázolásakor észrevesszük a méretüket. A kis karakterek általában csökkent önbizalmat jeleznek. Figyeljük az arányukat is, függetlenül attól, hogy a gyermek mindent megrajzol-e a karakternek, vagy kihagy bizonyos részeket, vagy túlméretes vagy nem megfelelő.
A családi érzelmi kapcsolatok a rajz sokszínűségét is befolyásolják. A család rajza megmutatja, hogy a gyermek mit érez, és mit tapasztal meg más emberekkel kapcsolatban, melyek a körülötte lévő emberek a legfontosabbak számára, és akik befolyásolják a formálódását. A nélkülözött gyermekek ember nélküli családot rajzolnak, rajzuk nincs kapcsolatban a családi környezettel. A rajzokon agresszív motívumok is találhatók. Ha a gyermek konfliktusos családi környezetből származik, rajzán konfliktushelyzetekben ábrázolja az egyes szereplőket. Szervezett családból, azaz egészséges családi környezetből származó gyermek a nekik megfelelő tevékenységbe vonzza a családtagokat.
A gyermekek rajzának diagnosztizálása hasznosan kiegészítheti a szisztémásan rendezett agyi funkciók hiányának leírását, amely nem elég ok-okozati megalapozott. Diagnosztikai szempontból a gyermekrajz kvalitatív értékelésének kiindulópontja a pedopszichiátria a kreativitás. A kreativitás alapvető formáinak hátterében, amelyek a fizionomizáció, a formalizálás és a szimbolizálás, a korai tapasztalatok és a viselkedésformák kerülnek előtérbe.
A szabad rajzolás módszerét relaxációs technikaként alkalmazzák a gyermekek mutizmusában. Mivel a gyermek nem beszéddel kommunikál a környezetével, hanem egy rajz segítségével felhasználhatjuk a gyermek aktuális hangulatának és kívánságainak megnézésére. Ugyanakkor fontos, hogy a gyermek művészi kifejezésével ellazuljon és oldja a feszültséget. A rajz segítségével a dadogók belső feszültségei kezelhetők. Relaxációs módszerként, de diagnosztikai célokra is használhatjuk a rajzolást szorongásos neurózisokban, rögeszmékben vagy szexuális rendellenességekben.
A klinikai pszichológusok, pszichoterapeuták és pszichiáterek kvalitatív értékelését kell alkalmazni. Ez lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy kiszabaduljanak a traumás környezet hatásaitól olyan produktív tevékenységekkel, amelyek ösztönzik és megnyugtatják őket. Ennek a tevékenységnek a segítségével be lehet vonni egy beteg gyereket az aktiváló rendszerbe és a kollektív tevékenységekbe. Olyan kommunikációs formát képez, amely az ontogenezisben, de az emberi faj filogenikájában is gyökerezik.
A gyermekek rajzán keresztül meghatározhatjuk a gyermek mentális képességeinek szintjét. Ez lehetővé teszi számunkra a gyermek tudatos és tudattalan vetületeinek megfigyelését, és felhívja a figyelmünket arra, hogy bizonyos mentális betegségeket kell keresni a neurózisoktól a pszichózisokig.
Befejezésül szeretném emlékeztetni Önöket, hogy bár a rajzot a gyermek személyiségének általános összefüggéseiben kell figyelembe venni, ez csak részleges, bár meglehetősen lényeges jelentés marad róla. Jelentős eszköz lehet problémáinak felderítésében, de korrekciójában is. Ez a folyamat hosszú távú és nagy türelmet igényel mind a gyermek, mind a szülők és a tanárok részéről.