Pozsony, február 10. (TASR/HSP/Fotó: TASR)
Nincs több bál, bál és parti
A legtöbb keresztény számára 40 napos böjt és szellemi felkészülés kezdődik a következő napokban. Hamvazószerda előtt, amely idén február 13-ára esik, kedden a bálok, bálok és bulik időszaka a hagyományok szerint véget ér basszus vagy más hangszerek temetésével.
Míg a római katolikus egyházban a nagyböjt ideje február 13-án, hamvazószerdán kezdődik a görög katolikusok számára, a Gergely-naptár szerint a nagyböjt, azaz a negyvenes évek két nappal korábban kezdődnek - február 11-én, hétfőn. Ez egy negyven napos, húsvétra fókuszált időszak, amelyet Paschának hívnak a görög katolikus egyházban.
"A nagyböjt liturgiája felkészül a katekumének paschális misztériumának megünneplésére - meghirdették a keresztségre való várást, külön imákat mondtak értük a liturgiában, valamint a hívőket, emlékeztetve őket a megkeresztelésre, és arra ösztönözve őket, hogy térjenek meg. A szlovákiai görögkatolikus egyház nagyböjti fegyelme szerint (amelyet a Tanács Hierarchája hagyott jóvá) a Nagyhét negyven és péntek (nagypénteki) első napja szigorú vagy szigorú böjt, azaz. tartózkodik a hústól, a tejtől és az éhomi tojástól - ezért naponta egyszer szabad a szélig enni, és legfeljebb egy kis harapnivaló naponta kétszer. Hústalan ételeket fogyasztanak a negyvenes évek szerdán és pénteken "- magyarázta Stanislav Gábor, a Pozsonyi Görögkatolikus Egyházmegye szóvivője a TASR böjti időszakát a templomban. Hozzátette: a nagyböjt idején a görögkatolikus templomokban az oltárokat nem díszítik virágokkal. A liturgikus ruhák és oltárterítők sötétvörös liturgikus színét az egész negyvenes években használják.
A negyvenes évek története az apostolok idejére nyúlik vissza. Az első keresztény közösségek a zsidó húsvét napján emlékeztek meg Krisztus szenvedéseiről és haláláról, és azon a napon böjtöltek. Történelmi források szerint ez az ún némelyik egy nap, másik két nap, vagy még tovább. A 2. és 3. században a böjt fokozatosan áttér a Húsvét előtti időszakra, az ún predpaschal gyorsan. A 3. században egyes templomokban a lelkipásztor előtti böjt egész hétig tartott. Ezt a hetet a görög katolikus egyházban ma jó hétnek (vagy jó hétnek) hívják, és ez a húsvét előtti hét. A 3. század végén a nagy böjt 40 napig tartott. A 4. század óta rendelkezésünkre áll az első egyértelmű tanúság egy negyven napos áldozatot megelőző böjtről (Nizzai Tanács). Bár a 4. században a negyvenes évek már a keleti és a nyugati egyházban megalapozódtak, még nem volt pontos neve, és nem egységesen jött létre. Nyugaton a nagyböjti időszak később hosszabbodott meg, mint keleten.
A 40-es szám, ami a böjti időszakot illeti, a bibliai idők óta szimbolikus jelentéssel bír, hasonlóan a 3, 7, 9 számokhoz. Az ősi hagyomány szerint a keleti egyház szombatját és vasárnapját nem tekintik böjti napnak. A 40-es szám elérése érdekében a böjtöt hat hétről hétre meghosszabbították. A nyugati (latin egyház) hathetes nagyböjti időszakban volt, mivel szombaton is a nagyböjt napjait számolja - mondta Gábor.