A Szlovák Köztársaság társadalmi-gazdasági fejlődésének stratégiájának alapvető meghatározói

GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK

Ezen felül felül kell vizsgálni a monetáris és fiskális politikai mechanizmusok napi koordinációját. Ezekre a lépésekre nemcsak a makrogazdasági kormányzás minőségének javítása, hanem mindkét politika hitelességének növelése érdekében is szükség van.
Az ilyen politikák eredményeként meg kell erősíteni a nemzetközi pénzügyi piacok és a külföldi befektetők bizalmát Szlovákia jövőjében, valamint nagyobb közép- és hosszú távú tőkebeáramlással az országba, ami jelentősen leegyszerűsítené a makrogazdasági stabilizációt és csökkentené az igényt. hogy megfékezze a gazdasági növekedést. A közvetlen külföldi befektetések beáramlásának feltételeinek megteremtése megköveteli a teljes üzleti környezet minőségének javulását, ideértve a vállalkozások adminisztratív bonyolultságának csökkentését, valamint a törvényi és intézményi feltételek összehangolását a fejlett piacgazdaságokban, különösen az Európai Unióban meglévő normákkal. Fontos feltétel a korrupció visszaszorítása is.

A FŐ REFORMOK ÉS SZAKPOLITIKÁK ÜZEMBEADÁSA
1999 - 2002

A pénzügyi szektor reformja

 a hatékony és átlátható tőkepiac jogalkotási és intézményi keretének létrehozása, összehangolás az Európai Unió jogszabályaival
 független Pénzügyi Piacfelügyeleti Hatóság létrehozása (minden nem banki pénzügyi szolgáltatásra)
 a bankszektor fejlesztése és az állami bankok átszervezése
 IRB, VUB, SLSP, Banka Slovakia privatizációja
 a Slovenská poisťovna privatizációja

Reformok az üzleti szektorban

 jogszabályok és a csődök szervezeti reformja, valamint a szerkezetátalakítás kerete
 a vállalkozások pénzügyi szerkezetátalakítása
 a privatizációs folyamat befejezése, a verseny a természetes monopóliumokért és ill.

szabályozásukat
 A külföldi befektetések támogatásának keretének javítása
 a jogi és intézményi környezet megerősítése a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez

Fiskális politika és az adórendszer változásai

 a középtávú fiskális kilátások előkészítése
 az államháztartási hiány csökkentése és az államadósság lejáratának meghosszabbítása
Control Az államháztartás ellenőrzésének és irányításának javítása, beleértve az egyetlen kincstárt is
 az adórendszer reformja, harmonizáció az Európai Unióval

Monetáris politika és árliberalizáció

 átfogó árliberalizációs program, ütemtervvel együtt
 az árak fokozatos deregulálása a jóváhagyott menetrendnek megfelelően
 az infláció csökkentése 6% alatt
 az euróval szembeni árfolyam stabilizálása

Munkaerő-piaci reform

 a Nemzeti Foglalkoztatási Program kidolgozása, az intézkedések ütemezésével együtt

Az állami szektor reformja

 társadalmi rendszer reformja
 a nyugdíjrendszer reformja
 az egészségügyi rendszer reformja

Az 1999–2000 közötti időszakban a gazdaságpolitika fő célja a fiskális és külső egyensúlyhiány megszüntetése. Az államháztartási hiány csökkentése és a túlzott belföldi kereslet kiküszöbölésére irányuló intézkedések végrehajtása elkerülhetetlenül a GDP növekedésének jelentős lassulásához vezet.

Hatásuk figyelembevétele után az infláció az első félévben magas marad, majd az év végére hirtelen visszaesik, 9,25% körülire. Az átlagos infláció 2000-ben valószínűleg 13% körüli lesz. A nominális bérek növekedési ütemének 1999-ben és 2000-ben az 1998-hoz hasonlóan 9–11% -ot kell elérnie. A magasabb infláció eredményeként mindez azt jelenti, hogy 1999-ben a reálbérek akár 1,5% -kal csökkennek, és csak a 2000. Ugyanakkor az alacsonyabb gazdasági növekedés csökkenti a foglalkoztatást, ami a munka termelékenységének növekedését 3 és 4% között tartja, jóval a reálbér növekedése felett. Ennek ellenére a gazdasági növekedés általános lassulása és sok vállalat nehéz pénzügyi helyzete a munkanélküliség gyors növekedéséhez vezet. A JAVÍTÁS ÉS A NÖVEKEDÉS IDŐTARTAMA (2001 - 2004)

A munka termelékenységét különösen a közvetlen külföldi befektetések növekedésével és a vállalati szerkezetátalakításokkal kell támogatni. A reálbérek növekedése tehát nagyjából összhangban lenne a termelékenység növekedésével. A megnövekedett munkahelyteremtés eredményeként a munkanélküliségi ráta alakulásának fordulatát 2001-ben el kell érni. Az 1999-ben és 2000-ben bekövetkezett szükséges növekedés után a munkanélküliség később 2004-ben 10% alá csökkent. KÖZPÉNZÜGYEK

Másrészt a kiadások továbbra is magasak, mivel az alacsony gazdasági növekedés magasabb kiadásokat igényel, különösen a társadalombiztosítási kifizetések formájában. KÖVETKEZTETÉS

GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK

Szlovákia gazdaságát magas szintű külső és belső egyensúlyhiány jellemzi, amely megfelelő gazdaságpolitikai válasz nélkül évekig fennmaradt.

Ezekre a lépésekre nemcsak a makrogazdasági kormányzás minőségének javítása, hanem mindkét politika hitelességének növelése érdekében is szükség van.
Az ilyen politikák eredményeként meg kell erősíteni a nemzetközi pénzügyi piacok és a külföldi befektetők bizalmát Szlovákia jövőjében, valamint nagyobb közép- és hosszú távú tőkebeáramlásnak az országba, ami jelentősen leegyszerűsítené a makrogazdasági stabilizációt és csökkentené az igényt. hogy megfékezze a gazdasági növekedést. A közvetlen külföldi befektetések beáramlásának feltételeinek megteremtése megköveteli a teljes üzleti környezet minőségének javulását, ideértve a vállalkozások adminisztratív bonyolultságának csökkentését, valamint a törvényi és intézményi feltételek összehangolását a fejlett piacgazdaságokban, különösen az Európai Unióban meglévő normákkal. Fontos feltétel a korrupció visszaszorítása is.

A FŐ REFORMOK ÉS SZAKPOLITIKÁK ütemterve
1999 - 2002

A pénzügyi szektor reformja

 a hatékony és átlátható tőkepiac jogalkotási és intézményi keretének létrehozása, összehangolás az Európai Unió jogszabályaival
 független Pénzügyi Piacfelügyeleti Hatóság létrehozása (minden nem banki pénzügyi szolgáltatásra)
 a bankszektor fejlesztése és az állami bankok átszervezése
 IRB, VUB, SLSP, Banka Slovakia privatizációja
 a Slovenská poisťovna privatizációja

Reformok az üzleti szektorban

 jogszabályok és a csődök szervezeti reformja, valamint a szerkezetátalakítás kerete
 a vállalkozások pénzügyi átszervezése
 a privatizációs folyamat befejezése, a verseny a természetes monopóliumokért és ill. szabályozásukat
 A külföldi befektetések támogatásának keretének javítása
 a jogi és intézményi környezet megerősítése a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez

Fiskális politika és az adórendszer változásai

 a középtávú fiskális kilátások előkészítése
 az államháztartási hiány csökkentése és az államadósság lejáratának meghosszabbítása
Control Az államháztartás ellenőrzésének és irányításának javítása, beleértve az egyetlen kincstárt is
 az adórendszer reformja, harmonizáció az Európai Unióval

Monetáris politika és árliberalizáció

 átfogó árliberalizációs program, ütemtervvel együtt
 az árak fokozatos deregulálása a jóváhagyott menetrendnek megfelelően
 az infláció csökkentése 6% alatt
 az euróval szembeni árfolyam stabilizálása

Munkaerő-piaci reform

 a Nemzeti Foglalkoztatási Program kidolgozása, az intézkedések ütemezésével együtt

Az állami szektor reformja

 társadalmi rendszer reformja
 a nyugdíjrendszer reformja
 az egészségügyi rendszer reformja

Az 1994–1998 közötti időszakban Szlovákia viszonylag magas, 5,9% -os átlagos gazdasági növekedési ütemet ért el. Ezt azonban úgy érte el, hogy mesterségesen erősítette a belső keresletet jelentős makrogazdasági egyensúlyhiányok árán.

Az 1999–2000 közötti időszakban a gazdaságpolitika fő célja a fiskális és külső egyensúlyhiány megszüntetése. Az államháztartási hiány csökkentése és a túlzott belföldi kereslet megszüntetését célzó intézkedések végrehajtása elkerülhetetlenül a GDP növekedésének jelentős lassulásához vezet. A belföldi kereslet növekedésének lassulása főként a beruházások erőteljes visszaesésével érhető el, amelyet az állami fogyasztás enyhe csökkenése és a háztartások fogyasztásának gyengébb növekedése kísér. Az 1999–2000 közötti GDP-növekedés elsősorban az export növekedésén és bizonyos mértékben a háztartások fogyasztásának növekedésén alapul.
Az 1999. első három negyedévi fejlemények nagyjából megerősítik ezt a forgatókönyvet.

Ugyanakkor az alacsonyabb gazdasági növekedés csökkenti a foglalkoztatást, ami a munka termelékenységének növekedését 3% és 4% között tartja, ami lényegesen több, mint a reálbér növekedése. Ennek ellenére a gazdasági növekedés általános lassulása és sok vállalat nehéz pénzügyi helyzete a munkanélküliség gyors növekedéséhez vezet. A JAVÍTÁS ÉS A NÖVEKEDÉS IDŐTARTAMA (2001 - 2004)

A fiskális politika döntő szerepet játszik a makrogazdasági stabilizáció folyamatában.

Szlovákia középtávú gazdaságpolitikai prioritásainak meghatározásakor figyelembe kell venni egy sor prioritást a gazdasági növekedés fellendítése, a foglalkoztatás támogatása és Szlovákia felkészítése céljából az Európai Unió tagságára.

Prof. Ing. P. Vincúr csc et al. Szociális stratégia NH fejlesztés,
szerk. Közgazdász 1996

J. Zeman A fenntartható gazdasági fejlődés stratégiájának kialakításának elve
ÚÚNV, Prága 1992

Szlovákia gazdaságpolitikájának középtávú prioritásainak közös értékelése
(Hn - törvények, dokumentumok, 2000.3.8.)