Adóbónusz a jövedelemadóról szóló törvény (módosított jövedelemadóról szóló 595/2003. sz. törvény, a továbbiakban: „törvény”) szabályozza.

szülőknek

A törvény 33. §-ában megtaláljuk azokat a meghatározott feltételeket, amelyek mellett az adózó igényelhet adóbónuszt minden háztartásban vele együtt élő eltartott gyermek után.

Mi az adóbónusz?

Az adóbónusz felfogható adókedvezmény vagy adókedvezmény, amelyet a vele együtt élő háztartásban élő gyermeket támogató adózó részére nyújtanak jövedelemadó-csökkentés formájában, ill. az adó előlegei, amelyeket az adózónak egyébként fizetnie kellene.

Az adózó adóját csökkentik az adóbónusz összegével (nem az adóalap), amely közvetlenül növeli a fizető munkavállaló fizetését.

Mennyi az adóbónusz összege?

Az adóbónusz összege, amellyel az adót csökkentik, az

a) 23.22 Havonta EUR vagy

b) kettős ezt az összeget, ha az eltartott gyermek nem töltötte be hatéves korát, utoljára abban a naptári hónapban, amelyben az eltartott gyermek eléri a hatéves korát.

Az 52. bek. Törvény 48. -a az adóbónusz növekszik ugyanaz az együttható és az adóidőszak ugyanazon naptári hónapjaira, mint a létminimum összege.

A létminimum összegét a folyó naptári év július 1-jei hatállyal évente módosítják.

Havi/éves adóbónusz - összegek áttekintése

Az adóbónusz összege van 23.22 Havonta EUR minden háztartásban az adófizetőnél élő eltartott gyermek után:

1 gyermek 6 év felett.

23.22 eur

46,44 (2x23.22)

69,66 (3x23.22)

92,88 (4x23.22)

A 6 évesnél fiatalabb gyermekek szülei kettős adókedvezményben részesülnek:

Éves adóbónusz

1 gyermek 6 év felett.

278,64 eur (12x23,22)

557,28 eur (12x46,44)

Ki igényelheti az adóbónuszt?

  • támogatja a vele együtt élő háztartásban élő gyermeket - a házastárs saját, örökbefogadott gyermeke, alternatív gondozásban van, amelyet a gyermekpótlási törvény alapján eltartottnak tekintenek,
  • alkalmazottként az adóidőszak alatt adóköteles volt jövedelem legalábbis a függő tevékenységtől a minimálbér 6-szorosában (580 euró, a minimálbér 6-szorosa (6x580) 3480 euró)
  • vagy hogyan kereste a SZČO az üzleti és egyéb önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet legalább 3480 euró értékben; ezen jövedelem minimális összegének elérése mellett az e jövedelem adóalapját is jelenteni kell.

- megjegyzés: Ha az SZČO meghaladja a minimális jövedelemhatárt, de a kiadások magasabbak lesznek, mint a jövedelem, és veszteséget jelent, nem teheti hogy adóbónuszt alkalmazzon.

Az állítást is igazolni kell idevonatkozó dokumentumok, például a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata és az iskolalátogatási igazolás, ha tanulmányi pályára készül. )

Melyik gyermek tekinthető eltartott gyermeknek az adóbónusz alkalmazásában?

Az adózó eltartott gyermekének számít eltartott gyermek a gyermekpótlási törvény alapján.

Adóbónusz céljából a gyermeknek nem kell ugyanazzal az állandó lakóhellyel rendelkeznie, mint az adófizetőnek. A gyermek háztartáson kívüli ideiglenes tartózkodása (például, ha a gyermek egy másik városban tanul, és bentlakásos iskolában él) nem érinti az adóbevétel alkalmazását. A törvény nem az adófizető és a gyermek azonos lakóhelyét írja elő, hanem hogy az adózó és a gyermek egy háztartásban élnek. A Polgári Törvénykönyv 115. §-a értelmében a háztartás természetes személyekből áll, akik állandóan együtt élnek és együttesen fizetik szükségleteik költségeit.

A gyermek életkoráig a szülő igényelheti az adóbónuszt?

Míg a gyermek megfelel a definíciónak eltartott gyermek törvény alapján, amely szerint a gyermeket eltartottnak kell tekinteni a tankötelezettség végéig, legkésőbb 25 éves koráig, ha tanulással folyamatosan készül a karrierre vagy nem képes tanulással folyamatosan felkészülni egy szakmára, vagy betegség vagy sérülés miatt kereső tevékenységet végezhet.

Eltartott gyermeknek minősül az a gyermek is, aki a kötelező iskolalátogatás befejezése után, a speciális szabályozás szerint szervezett tanfolyam kivételével, legkésőbb annak a tanévnek a végéig, amelyen a gyermek elért, a nappali tagozatos alapképzési tanfolyamon vesz részt. 18 éves, vagy nem képes folyamatosan felkészülni a foglalkoztatásra vagy a jövedelemszerző foglalkoztatásra egy hosszú távú, kedvezőtlen egészségi állapot miatt, a leghosszabb a nagykorúságig.

Több adózó igényelheti az adóbónuszt?

Ha az eltartott gyermek, ill. a gyermekek több olyan adózóval rendelkező háztartásban élnek, akik megfelelnek az adóbónusz alkalmazásának feltételeinek, mindig igényelhetik az adóbónuszt csak az egyik. Ez azt jelenti, hogy ha a férj az adóbevételért folyamodik, akkor a feleség nem igényelheti azt egyszerre.

Hacsak az adójóváírásra jogosult adófizetők másképp nem állapodnak meg, a mindegyikük Az eltartott gyermekeket sorrendben kell alkalmazni vagy befogadni

  1. anya,
  2. apa,
  3. egy másik felhatalmazott személy.

Az adóbónusz arányos részét az egyik adófizető az adóidőszak egy részére az összes eltartott gyermek után igényelheti, a fennmaradó részt pedig a másik adófizető.

Ha a szülők elváltak, az adókedvezményt utóbbiak igényelhetik a háztartásban gyermekekkel élő adóalanyok: a Ptk. 115. §-a szerint a háztartás természetes személyekből áll, akik állandóan együtt élnek és közösen fizetik szükségleteiket. Ha a gyerekek ugyanabban a háztartásban élnek, mint az anya, akkor az adókedvezményt a gyermekek anyja követeli meg.

Mikor igényelhető az adóbónusz?

Az adókedvezmény már abban a naptári hónapban alkalmazható, amelyben a gyermek született, vagy amelyben megkezdődik a gyermek folyamatos felkészülése a jövőbeni szakmára, vagy amelyben az illetékes döntésével örökbe fogadták vagy gondozásba vették a szülők gondozását. hatóság.

Hogyan és meddig kell igényelni az adóbónuszt?

Az adózó igazolja az adókedvezményhez való jogot a munkáltatónak vagy az adóhivatalnak (ha adóbevallást nyújt be).

Az a munkavállaló, aki adójóváírást alkalmaz az adózó munkáltatónál, köteles annak a naptári hónapnak a végéig bizonyítani e munkaadó számára, hogy az adójóváírás odaítélésének feltételei teljesülnek.

Az adózó munkáltató figyelembe veszi az adóbónuszt, ha az adózó kitölti az ún. Nyilatkozat a függő tevékenységből származó jövedelem adóztatásáról legkésőbb a munkába állást követő naptári hónap végéig és évente a vonatkozó adóidőszak január végéig vagy az adóidőszak alatt.

  • Ha az adózónak egyszerre több adóalany munkáltatója van, akkor a nyilatkozatot csak az egyiküknek nyújtja be.

A munkavállaló nyilatkozata, hogy ugyanabban az adóévben (naptári hónap vagy naptári év) nem igényel adóbevételt más munkáltatótól, aki adóalany, és azt is, hogy ugyanannak a személynek ugyanabban az adózási időszakban egyidejűleg adóbevételhez való joga van más adózó nem alkalmazza.

A nyilatkozatban a munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy értesíti az adóprémium megadásához szükséges döntő tények változását, ha ez az adóidőszakban bekövetkezett, és azokat legkésőbb a naptári hónap utolsó napjáig írásban igazolja az adózónak. amelyben a változás bekövetkezett.

Milyen dokumentumokat kell igazolni?

A munkavállaló bizonyítja az adóbónusz megkapásának jogát az adózó munkáltatónál,

a) az eltartott gyermek után járó adókedvezményhez való jogosultságra vonatkozó dokumentum bemutatása és az iskola számára annak megerősítése, hogy a háztartásban dolgozó gyermek tanulással folyamatosan készül a karrierre, vagy megerősíti az illetékes hatóságnak, hogy eltartott gyermek után járó támogatást kap,

b) az illetékes hatóság igazolása arról, hogy a háztartásbeli munkavállalóval együtt élő gyermek eltartottnak tekinthető, és betegség vagy sérülés miatt nem képezhető folyamatosan tanulmányok vagy jövedelemszerző munkavégzés céljából, vagy az eltartott gyermek után járó támogatás illetékes hatóságának igazolása.

Az iskola megerősítése arról, hogy a háztartásban alkalmazottal együtt élő gyermek folyamatosan tanulásra készül a karrierre, mindig érvényes arra a tanévre, amelyre kiadták. Ezért minden iskolához be kell nyújtani, ill. tanév a gyermek középiskolába kerülésétől annak befejezéséig és a nappali tagozatos egyetemi tanulmányok kezdetétől a befejezéséig, ill. 25 éves korig.

Amikor a munkáltató kifizeti nekem az adóbónuszt?

A munkáltató csökkenti az adóelőleget az adóbevétel összegével annak a munkavállalónak, aki benyújtotta (aláírta) neki jövedelemadó visszatérítés törvény szerint az eltartott tevékenységből, ha a munkavállalónak ebben a hónapban fizetett eltartott tevékenységből származó adóköteles jövedelem összege a minimálbér legalább fele. A munkáltató ezzel az összeggel csökkenti az adott naptári hónap adóelőlegeinek kifizetését.

Jogosult vagyok egész évre adóprémiumra, ha az év folyamán igényeltem az adóbónuszt?

Ha az adózó az adóidőszakban eléri az előírt adóköteles jövedelem összegét, és az év folyamán csak néhány hónapban kapott adóbónuszt, akkor igényelheti az adóbónusz fennmaradó részét (vagy teljes adóbónuszt, ha ezt nem adták meg) neki egyáltalán, mert korábban nem alkalmazta) adóbevallás vagy a munkáltatónál az előlegek éves elszámolásának részeként függő tevékenységből származó jövedelemadóra, ha a munkavállaló nem köteles adóbevallást benyújtani.

Akkor igényelhetem adóbónuszt, ha az adóm alacsonyabb, mint a bónusz?

Az adóbónusz az adott adóidőszakra kiszámított adó összegéig alkalmazható. Ha az adott adóidőszakra vonatkozó adó alacsonyabb, mint az alkalmazott adóbónusz összege, az adóbevallást benyújtó adózó felkéri a helyi illetékes adóhatóságot, hogy fizessen egy összeget, amely megegyezik az adóbónusz összege és az adó összege közötti különbséggel az adott adóidőszakra kiszámítva.

Csak bizonyos hónapokban voltam jogosult az adóprémiumra. Vissza kell adnom az adóbónuszt?

Ha egy adózási időszak alatt a munkavállaló a minimálbér legalább felét megkereste bizonyos naptári hónapokban, és az adóköteles munkáltató ezekben a naptári hónapokban adóbónuszt adott, akkor nem veszíti el a már megítélt adóbónuszhoz való jogát, nem kell visszaküldenie.

Ahogyan az egy alkalmazott is, aki szintén SZČO?

Igényelheti az adóbónuszt alkalmazott is, aki az adóidőszakban a minimálbér legalább 6-szorosának megfelelő összeget nem ért el függő tevékenységből, ha ebben az adóidőszakban SZČO-ként a minimálbér 6-szorosának megfelelő adóköteles jövedelmet ért el és jelentette az adót jövedelemalap (részleges adóalap).

Ha a munkavállaló az adóidőszak alatt függő tevékenységből származó adóköteles jövedelmet kapott, és az a munkáltató, aki adózó, csak arányosan adta meg az adóbónuszt, és ebben az adóidőszakban az adózó is beszámolt az adóalapról, az adóbevétel fennmaradó arányos részét nem adták az adózó munkáltató által kell benyújtani az adóbevallás benyújtásakor.

Van egy kérdésed?

Tíz kérdést olvastunk olvasóinkról az adóbónusz témakörében a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságához - tíz szakmai választ adunk Önnek - az adóbónusz témakörének 10. cikkében.