Válassza ki a dokumentum nyelvét:
- bg - български
- es - spanyol
- cs - čeština
- da - dansk
- de - Deutsch
- et - eesti keel
- el - ελληνικά
- hu - angol
- fr - français
- ga - Gaeilge
- hr - horvát
- it - olasz
- lv - lett nyelv
- lt - lietuvių kalba
- hu - magyar
- mt - Málta
- nl - Nederlands
- pl - polski
- pt - portugál
- ro - română
- sk - szlovák (kiválasztott)
- sl - szlovák
- fi - finn
- sv - svenska
a Bizottság nyilatkozata alapján nyújtják be
a 110. cikk (2) bekezdésével összhangban Az eljárási szabályzat 2. pontja
az Európai Unió álláspontjáról és elkötelezettségéről az ENSZ nem fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével foglalkozó magas szintű rendezvénye előtt
- tekintettel a WHO cselekvési tervére a nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó globális stratégiára vonatkozóan, 2008–2013 (1),
- tekintettel az Egészségügyi Világszervezet 2006. szeptember 11-i állásfoglalására a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről a WHO európai régiójában (2),
- tekintettel a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, 2010. októberi 64/265 ENSZ határozatra (3),
- tekintettel az egészséges életmódról és a nem fertőző betegségek ellenőrzéséről szóló, 2011. áprilisi moszkvai nyilatkozatra (4),
- tekintettel az Egészségügyi Világgyűlés nem fertőző betegségekről szóló, 2011. májusi állásfoglalására (5),
- tekintettel az ENSZ főtitkárának a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló jelentésére (6),
- tekintettel a WHO 2008. évi, a krónikus légzőszervi megbetegedések globális felügyeletéről, valamint azok megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló jelentésére (7),
- tekintettel a WHO európai régiójának tagállamai által 2011 márciusában tett pármai nyilatkozatra és cselekvési elkötelezettségre (8),
- tekintettel a WHO 2011. évi Asztúria-nyilatkozatára (9),
- tekintettel az elhízásról szóló, 2006 novemberében elfogadott európai chartára (10),
- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. és 179. cikkére,
- tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkére,
- tekintettel „Az egészséges táplálkozás és a testmozgás előmozdítása: a túlsúly, az elhízás és a krónikus betegségek megelőzésének európai dimenziója” című 2007. február 1-jei állásfoglalására (11), valamint az egészségügyről szóló fehér könyvről szóló, 2008. szeptember 25-i állásfoglalására stratégiai táplálkozás, túlsúly és elhízás Európában (12),
- tekintettel a szív- és érrendszeri betegségek leküzdésére irányuló intézkedésekről szóló, 2007. július 12-i (13), a kibővített Európai Unióban a rák elleni küzdelemről szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására (14) és a cukorbetegségről szóló, 2006. április 27-i nyilatkozatára (15),
- tekintettel a 2004–2010 közötti időszakra szóló európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős értékeléséről szóló, 2008. szeptember 4-i állásfoglalására,
- tekintettel a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program létrehozásáról szóló 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra,
- tekintettel a demográfiai kihívásokról és a generációk közötti szolidaritásról szóló, 2010. november 11-i állásfoglalására (16) és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséről az EU-ban 2010. május 6-i állásfoglalására (17),
- tekintettel „A rák elleni küzdelem: az európai partnerség” című bizottsági közleményről szóló 2010. május 6-i állásfoglalására (18) és az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: európai cselekvési keret felé” című bizottsági fehér könyvről szóló 2010. május 6-i állásfoglalására (18), (19),
- tekintettel az Egészségügyi Világszervezet dohányzás-ellenőrzési keretegyezményének megkötéséről szóló, 2004. június 2-i tanácsi határozatra (2004/513/EK) (20),
- tekintettel a szív egészségéről szóló 2004. évi tanácsi következtetésekre (21),
- tekintettel az 1/98 európai parlamenti és tanácsi határozatra, Az Európai Parlament és a Tanács 1350/2007/EK határozata (2007. október 23.) az egészségügy második közösségi cselekvési programjának (2008–2013) létrehozásáról (22),
- tekintettel az 1/98 európai parlamenti és tanácsi határozatra, Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK (23),
- tekintettel a közegészségügy és az egészségügyi ellátórendszerek krónikus betegségeinek innovatív megközelítéséről szóló, 2010. december 7-i tanácsi következtetésekre (24),
- tekintettel az Európai Unió egészségügyi rendszereinek közös értékeiről és elveiről szóló, 2006. június 22-i tanácsi következtetésekre, valamint a modern, rugalmas és fenntartható egészségügyi rendszer felé vezető, 2011. június 6-i következtetésekre (25),
- tekintettel az EU globális egészségügyben betöltött szerepéről szóló, 2010. május 10-i tanácsi következtetésekre (26),
- tekintettel az EK-Szerződés 110. cikkének (2) bekezdésére, Az eljárási szabályzat 2. pontja,
A. mivel a WHO szerint Európában a halálesetek 86% -át nem fertőző betegségek okozzák;
B. mivel más súlyos, nem fertőző betegségek elhanyagolása nélkül a négy leggyakoribb nem fertőző betegség a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi megbetegedések, a rák és a cukorbetegség;
C. mivel a szív- és érrendszeri betegségek a legfőbb halálokok, és évente több mint kétmillió embert érintenek; a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség a szívkoszorúér-betegség, amely a halálozások több mint egyharmadát teszi ki (741 000), és a stroke, amely az összes szív- és érrendszeri halálozás valamivel több mint negyedét (508 000) okozza;
D. mivel a rák a második leggyakoribb halálok, amely a lakosság 3-4% -át teszi ki, időskorban 10-15% -ra nőtt, évente 2,45 millió embernél diagnosztizálták a rákot és 1,23 millió ember halt meg és mivel Európában a gyermekkori rák előfordulása évente több mint 1% -kal nő;
E. mivel az olyan megelőzhető betegségek, mint az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség, Európában több millió embert érintő teher;
F. mivel nincs olyan globális stratégia vagy uniós kezdeményezés, amely átfogóan foglalkozna a cukorbetegséggel (1. és 2. típus), amely a becslések szerint több mint 32 millió uniós állampolgárt érint, és hasonló számban szenvednek károsodott glükóztolerancia, és valószínűleg a cukorbetegség alakul klinikai tünetek; ezek a számok 2030-ra várhatóan 16% -kal növekednek az elhízás-járvány, az európai népesség elöregedése és egyéb olyan tényezők miatt, amelyeket még nem sikerült meghatározni és további kutatást igényelnek;
G. mivel a krónikus, nem fertőző betegségek terheinek legnagyobb részét négy tényező okozza: dohány, kiegyensúlyozatlan étrend, alkohol és a fizikai aktivitás hiánya, és mivel a környezeti szennyező anyagoknak való kitettség az ötödik fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni;
H. mivel a dohány a megelőzhető halál leggyakoribb oka, és minden második, hosszú ideje dohányzó halálát okozza;
I. mivel az alkoholfogyasztás, a nem megfelelő étrend és a fizikai aktivitás hiánya jelentősen növelheti bizonyos típusú szív- és érrendszeri betegségek, rák és cukorbetegség kialakulásának kockázatát;
J. mivel a fizikai aktivitás szerepe a nem fertőző betegségek megelőzésében egyre hangsúlyosabbá válik;
K. mivel a krónikus nem fertőző betegségek többsége megelőzhető, különösen az olyan kulcsfontosságú kockázati tényezők csökkentésével vagy elkerülésével, mint a dohányzás, a kiegyensúlyozatlan étrend, a fizikai aktivitás hiánya, az alkoholfogyasztás és bizonyos vegyi anyagok expozíciója; mivel a hatékony környezetvédelmi politika, ideértve a hatályos jogszabályok és szabványok alkalmazását, nagy lehetőségeket kínál a megelőzésre;
L. mivel a legtöbb nem fertőző betegség ugyanazokkal a nehézségekkel jár, mint például a krónikus fájdalom és a mentális egészségi problémák, amelyek közvetlen hatással vannak a páciensre és életminőségére, és amelyeket közös horizontális megközelítéssel kell kezelni, amely a költséghatékonyság növekedéséhez vezet az egészségügyi rendszerek fejlesztése e betegségek kezelésében;
M. mivel a betegségek megelőzésére még mindig vannak kiaknázatlan lehetőségek, annak ellenére, hogy a nem fertőző betegségek egész népességre kiterjedő megelőzési stratégiái kimutatták, hogy tartós költségcsökkenést eredményeznek;
N. mivel az egészségügyi kiadások 97% -át jelenleg a kezelés fordítja, és csak 3% -át fordítják a megelőzésre, és mivel a nem fertőző betegségek kezelésének és kezelésének költségei drasztikusan nőnek a diagnosztika és a kezelés szélesebb körű elérhetősége miatt;
O. mivel a WHO a nem fertőző betegségek terjedését járványnak tekinti, és becslése szerint ez a járvány 2030-ig 52 millió ember életét követeli meg;
P. mivel a Világgazdasági Fórum és a Harvard Egyetem számokat közölt, amelyek becslése szerint a nem fertőző betegségek a globális gazdasági termelés 25 és 200 milliárd eurós csökkenését eredményezik 2005 és 2030 között (27);
Q. mivel a nem fertőző betegségek megakadályozhatják az Európa 2020 stratégia teljesítését, és alááshatják az emberek egészséges és produktív élethez való jogát;
R. mivel az EU-nak központi szerepet kell játszania a globális egészségügyi kihívások felgyorsításában, ideértve az egészségre és a nem fertőző betegségekre vonatkozó millenniumi fejlesztési célokat is, amint azt az EU globális egészségügyben betöltött szerepéről szóló tanácsi következtetésekben megállapították;
S. mivel a nem fertőző betegségek bizonyos tényezői kétségkívül kapcsolódnak a globális problémákhoz, például a környezeti szennyezéshez, ezért globális szinten kell foglalkozni velük, és mivel más szempontokkal nemzeti vagy regionális szinten lehet foglalkozni a szubszidiaritás elvének megfelelően;
T. mivel a prenatális körülmények, beleértve a környezeti szennyezésnek való kitettséget, sok szempontból egész életen át befolyásolják az egészséget és az életkörülményeket, különös tekintettel a légzőszervi betegségek kialakulásának kockázatára, és hozzájárulhatnak a rákhoz és a cukorbetegséghez;
U. mivel bár az emberek átlagosan hosszabb és egészségesebb életet élnek, mint a múltban, az EU krónikus betegségek és multimorbiditások járványával néz szembe az elöregedő népesség és az egyre több nagyon idős ember, valamint a a nemzeti egészségügyi rendszerek fenntarthatóságára gyakorolt fokozott nyomás veszélye;
V. mivel a társadalmi-gazdasági tényezők szintén fontos tényezők az egészség szempontjából, és a tagállamok között és azokon belül is vannak különbségek;
W. mivel a becslések szerint 2020-ig Európában legfeljebb egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik, köztük háziorvosok, ápolók, fogorvosok, gyógyszerészek és gyógytornászok;
X. mivel a társadalmi és környezeti tényezőket világosan meg kell határozni az egészség meghatározó tényezőjeként, mégpedig azért is, mert például a beltéri légszennyezés évente 1,6 millió ember halálát okozza, és ezért óriási egészségügyi kockázatot jelent Európában; és a várható élettartam jelentős csökkenéséhez vezet és a termelékenység;
Y. mivel az európai polgárokat aggasztja a környezet egészségükre gyakorolt hatása, a legnagyobb aggodalom a veszélyes vegyi anyagok lehetséges hatása miatt (28), és mivel például a finom részecskék szennyezése több éves légzőszervekkel jár több mint 455 000 haláleset az EU 27 tagállamában;
1. felhívja az Európai Bizottságot és az EU tagállamait, hogy tegyenek határozott politikai elkötelezettséget, amely arányos a nem fertőző betegségek globális járványának fontosságával és súlyosságával;
2. sürgeti az EU-t, hogy kövesse egy merész célkitűzést a megelőzhető nem fertőző betegségek halálozásának csökkentése érdekében, például a WHO célja, hogy 2010-re 2025-re 25% -kal csökkentse a nemzeti szintű halálozást 2010-hez képest;
3. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fogadják el az alábbi öt kulcsfontosságú kötelezettségvállalást, és foglalják bele azokat a politikai nyilatkozatba, amelyet az ENSZ nem fertőző betegségekről szóló, 2011. szeptemberi magas szintű találkozóján fogadnak el:
- a megelőzhető nem fertőző betegségek halálozásának 25% -os csökkenése 2025-ig, a WHO javaslatának megfelelően;
- megszorító intézkedések bevezetése, ideértve a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének gyors végrehajtását, az egészséges táplálkozáshoz való jobb hozzáférést és annak elősegítését, a túlzott alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hatékony elleni küzdelmét és előmozdítását, valamint a környezeti szennyezésnek való kitettség csökkentését az egész lakosság körében;
- a nem fertőző betegségekben bekövetkezett halálesetek és a nem fertőző betegségek általános általános kockázati tényezőinek nyomon követése;
- globális és nemzeti elszámoltathatósági mechanizmusok létrehozása az összes legfontosabb érdekelt számára;
- magas szintű partnerség létrehozása 2012-ben az ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében, valamint a célok megvalósításának felülvizsgálatát célzó 2014. évi magas szintű találkozó megszervezése;
4. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan hajtsák végre a magas szintű találkozót követı politikai nyilatkozatot, és vonják be az összes érintett uniós ügynökséget és intézményt ebbe a folyamatba a nem fertızı betegségek kihívásainak kezelése érdekében;
5. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a négy leggyakoribb nem fertőző betegség elsődleges megelőzésének, kutatásának, korai diagnosztizálásának és kezelésének területeit, azaz j. a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi megbetegedések, a rák és a cukorbetegség, figyelmen kívül hagyva más súlyos, nem fertőző betegségeket, ideértve azoknak a személyeknek a korai felismerését, akiknek nagy a kockázata a betegségben vagy az e betegségekben bekövetkező halálban;
6. elismeri, hogy a mentális és neurológiai rendellenességek, beleértve az Alzheimer-kórt is, a halálozás egyik fő tényezőjét jelentik, és hozzájárulnak a nem fertőző betegségek globális terheihez, amelyekhez szükség van a hatékony egészségügyi programokhoz és beavatkozásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítására;
7. hangsúlyozza a hosszú távú betegségek integrált és holisztikus, betegközpontú megközelítésének szükségességét, ideértve a betegségmegelőzést és az egészségfejlesztést, a korai diagnózis figyelemmel kísérését és oktatását, valamint a kórházi és közösségi alapú ellátás összehangolását;
8. stratégiákat szorgalmaz a nem fertőző betegségek korai életkorának megelőzésére;
9. megjegyzi, hogy a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos társadalmi, gazdasági, környezeti és magatartási tényezők kezelésére irányuló szakpolitikákat sürgősen meg kell hozni annak érdekében, hogy biztosítsák a leghatékonyabb reakciót ezekre a betegségekre, javítsák az életminőséget és biztosítsák az egészségügyi egyenlőséget;
10. elismeri, hogy a krónikus betegellátási modelleknek az előrehaladott krónikus betegségekre kell összpontosítaniuk a korai stádiumú, nem fertőző betegségekben szenvedőket, a végső cél nem csak a betegség kezelése, hanem a krónikus betegségek előrejelzésének javítása is;
11. üdvözli a korábbi EU-elnökségek által a nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére helyezett hangsúlyt, többek között a spanyol elnökség kiemelt hangsúlyt fektetve a szív- és érrendszeri betegségekre, valamint a lengyel elnökség konferenciáját a gyermekkori krónikus légzőszervi megbetegedésekről és az egészségügyi szolidaritásról - az egyenlőtlenségek áthidalása az EU tagállamai között Államok;
12. sürgeti a bizonyítékokon alapuló egyértelmű protokollok és iránymutatások kidolgozását a leggyakoribb nem fertőző betegségekről annak érdekében, hogy biztosítsák a betegek megfelelő kezelését és megfelelő kezelését az összes egészségügyi szakember, beleértve a szakembereket, az alapellátási orvosokat és a szakápolókat is;
13. hangsúlyozza a krónikus betegségek kutatásának és oktatásának szükségességét minden szinten, különös tekintettel a négy leggyakoribb nem fertőző betegségre (szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi betegségek, rák és cukorbetegség), figyelmen kívül hagyva más súlyos, nem fertőző betegségeket, valamint a kockázatcsökkentés, az általános közegészségügyi beavatkozások, valamint a szennyező források és azok egészségre gyakorolt hatásai közötti kölcsönhatások, a megfelelő forrásokkal rendelkező régiókban és országokban végzett kutatással, elsősorban a nem fertőző betegségek multidiszciplináris együttműködésére összpontosítva;
14. sürgeti a tagállamokat, hogy tartsák be az EU levegőminőségi előírásait, és hajtsák végre a WHO beltéri és kültéri levegő minőségére vonatkozó irányelveit, valamint a parmai nyilatkozatot és az ún. a klímaváltozás egészségügyi hatásainak kezelése iránti 2010-es kötelezettségvállalás;
15. hangsúlyozza a dohánytermékekről szóló irányelv gyors és hatékony felülvizsgálatának szükségességét;
16. hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az EU és a tagállamok el tudják érni a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos célkitűzéseket, és leküzdhessék a közegészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívásokat, folytatniuk kell a kockázatmegelőzés és az enyhítés valamennyi releváns jogalkotási és politikai területbe történő integrálását; és különösen a környezetvédelmi, az élelmiszer- és a fogyasztói politikák;
17. elismeri, hogy az EUMSZ 168. cikk értelmében az egészségügyi tevékenységekért elsősorban a tagállamok felelnek, de hangsúlyozza a krónikus nem fertőző betegségekre vonatkozó uniós stratégia kidolgozásának fontosságát, amelyet az EU Tanácsának ajánlása követ a négy leggyakoribb nem fertőző betegséggel; t. j. a szív- és érrendszeri betegségeknek, a légzőszervi betegségeknek, a ráknak és a cukorbetegségnek figyelembe kell vennie a nemek sajátosságait, és az érintett érdekelt felekkel, beleértve a betegeket és az egészségügyi szakembereket is, együtt kell kidolgozni;
18. felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az EU-ban elért haladást a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos nemzeti programok tagállami végrehajtása tekintetében, különös tekintettel a négy leggyakoribb betegségre, és összpontosítva a megelőzés, a korai felismerés terén elért haladásra, a betegségek kezelése és a kutatás, és jelentést kell készíteni erről az előrelépésről;
19. felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket az egészségügyben kiképzett és jelenleg alkalmazott egészségügyi szakemberek számának növelése érdekében a nem fertőző betegségek terheinek hatékonyabb leküzdése érdekében;
20. hangsúlyozza a koherencia szükségességét és az ENSZ politikai nyilatkozatának összekapcsolását az Európai Tanács és az Európai Bizottság folyamatban lévő tevékenységeivel, azaz j. elmélkedési időszak a krónikus betegségekről;
21. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje és értékelje az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megbízatásának meghosszabbításának lehetőségét, kiterjesztve annak hatályát a nem fertőző betegségekre, és felhasználva központként az adatgyűjtéshez és a nem -fertőző betegségek; ez a politikai döntéshozók, a tudósok és az orvosok számára bevált gyakorlatokat nyújtana, és növelné ismereteiket a nem fertőző betegségekről;
22. hangsúlyozza a központi adatgyűjtés prioritásainak meghatározásának szükségességét az összehasonlítható adatok megszerzése érdekében, amelyek lehetővé teszik a jobb tervezést és az ajánlások megfogalmazását az egész EU-ban;
23. felszólít az ENSZ politikai nyilatkozatának végrehajtásának átfogó felülvizsgálatára 2014-ig;
24. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a magas szintű küldöttség részvételét az ENSZ 2011. szeptember 19–20-i ülésén, valamint a küldöttség ambiciózus és összehangolt uniós álláspontjának ismertetését;
25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság főképviselőjének/alelnökének, Lady Ashtonnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EU ENSZ-nagykövetének, az ENSZ Főigazgató és a WHO főigazgatója.