Hogyan lehetséges, hogy az evolúció az ember napjának és életének egyharmadát aludta? Egy ilyen hosszú alvás evolúciós szempontból rendkívül "drága". Amikor az ember aludt, nem kereshetett vagy nem vadászhatott élelemre, nem tudott szaporodni, és védtelen volt a környezet veszélyeivel szemben is. Ennek ellenére a nap jelentős részében naponta alszunk. Az alvás látszólag olyasmit nyújt számunkra, amit másképp nem lehet megszerezni.
Az alvás univerzális jelenség az állatvilágban. Minden állat kivétel nélkül alszik, legyen az rovar, hüllő, madár vagy emlős. Még a gerinctelenek is, mint pl a puhatestűek "a letargiához hasonló álomba merülnek", amelyben nem reagálnak a külső ingerekre. Az alvás időtartamának különbségei jelentősek: míg például egy elefántnak 4 óra elegendő, a tigrisek és az oroszlánok napi 15 órát aludhatnak.
Az alvás nem éppen az ébrenlét ellentéte. Ez egy összetett, metabolikusan aktív rendszer, meghatározott szakaszokkal, amelyek mindegyike más-más funkciót tölt be. Az agy regenerációja fokozatosan megy végbe, a különféle részeket az alvás különböző fázisaiban (REM alvás és NON REM alvás 4 szakasza) "javítják", így egyiket sem hagyják feleslegesen vagy rövidítik meg. Az alvás jótékony hatással van a memória működésére, segít az agy "előkészítésében" a tanuláshoz, új információk megszerzéséhez, a tanulás után pedig az elegendő alvás segít az információk tárolásában és felejtés formájában történő veszteségének csökkentésében. Az alvás segít fizikai (pl. Sport) készségek elsajátításában, növeli a teljesítményt és csökkenti a hibákat. Éppen ellenkezőleg, hiánya jelentősen csökkenti a környező világ érzékenységét és észlelését, ami például egy autó volánja mögött kialakuló helyzetben végzetes következményekkel járhat.
Mennyit alszanak a modern emberek? Például alvástanulmány a fitbit mérőkarkötőt használó kliensek azt mutatták, hogy az átlagember a karkötőjével 7 órán át 33 percet feküdt ágyban és 6 órát 38 percet aludt.
Ez elég? Szakértők kutatják, ajánlani felnőttek számára inkább 7-8 órás alvás, és erősen figyelmeztet a 6 óránál rövidebb rutin alvásra.
Az elégtelen alvás nemcsak negatívan befolyásolja a már említett kognitív funkciókat (memória, koncentráció, gyors reakciókészség), hanem rontja az ember mentális állapotát (nagyobb ingerlékenység, szorongás, depresszió). Az alvás hiányának számos negatív hatása nem annyira könnyen látható, bár annál súlyosabb. A rossz alvás megduplázza a rák kockázatát, növeli az Alzheimer-kór és a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét. Az alvás korlátozása negatívan befolyásolja a vércukorszint anyagcseréjét és növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Az alváshiány nem segít a fogyásban, éppen ellenkezőleg. Negatív befolyásolja az éhségérzetet befolyásoló hormonok működése, ill. telítettség (grelin vagy leptin), a csökkent alvásszintűek átlagosan napi 300 kalóriát ettek, és gyakran választottak magas kalóriatartalmú ételeket, amelyek sok cukrot és sót tartalmaznak (édességek, sós snackek, pizza, tészta).
A túlsúly és az elhízás növekedése egyértelműen korrelál az alvási órák számának csökkenésével (amerikai adatok).
Képzelje el, hogy egy gyógyszer olyan forradalmi gyógyszerrel áll elő, amely meghosszabbítja az életet, javítja az emlékezetet és a kreativitást. Az a gyógyszer, amely vonzóbbá, karcsúbbá tesz, megvéd az influenzától, de a ráktól vagy a demenciától is. A szívroham, agyvérzés vagy a cukorbetegség megelőzésére szolgált. Ennek a gyógyszernek köszönhetően pedig boldogabb, kiegyensúlyozottabb és elégedettebb is lennél. Szeretné kipróbálni?
Szóval az alvásnak fontos helyet kell adnia az életében!
TÍPUS: Az alvással kapcsolatos meglévő tudományos ismeretek egyszerű, de átfogó magyarázatát kínálja az idegtudományi és pszichológiai professzor könyve. Matthew Walker, amelyet már publikáltak is szlovákul . Alternatív megoldásként hallgathat érdekes beszélgetés vele (angolul).