Kapcsolat van az alváshiány és az elhízás között. A hosszú távú alváshiány növeli a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a depresszió kockázatát és csökkenti a megfázással szembeni ellenállást.

Számos tudós szerint minden többsejtű organizmusnak megvan a maga alvási ritmusa és ébrenléte.
Nappal ébren vagyunk, éjjel pedig alszunk.
Hogyan kezelik? Kiderült, hogy az egész folyamat nem csak a kapcsoló be- és kikapcsolására vonatkozik. Több mechanizmus is érintett: néha együttműködnek, máskor egymással szembemennek.
Belső óráink 24 órás egész napos ciklusra vannak beállítva, egy cirkadián ritmusról beszélünk. Körülbelül 20 000 speciális sejt, amelyet az agy alsó részén tárolnak, beépített rezgő ritmussal rendelkezik, amely felváltva küld jeleket, amelyek serkentik az alvást vagy az ébrenlétet.
Igazítás a fény ingerekkel
Elmondása szerint kontrollálják a mellékveseinket, a pajzsmirigyünket, a növekedési hormon szekréciót, a vérnyomást, a légzési ritmust és a testhőmérsékletet.
Alvásszakértő: A szlovákok rosszabbul és rövidebb ideig alszanak, mint korábban
A belső óra beállítása összhangban van a kívülről érkező fényjelekkel. Ha a fényjel összhangban van a belső órával, akkor minden rendben van. Sokkal rosszabb, ha másik időzónába költözünk. A fény intenzitása azt mondja nekünk, hogy éjszaka van, de a belső óráinknak még mindig van napjuk. A fényjelek parancsot kapnak, és új időpontra állítják a belső órát.
Melatonin
A melatonin hormon harmonizálja a külső fényjeleket a belső órákkal. Fő feladata az alvás támogatása. A szem retinájában vannak speciális sejtek, amelyek felismerik a fény intenzitását.
Amikor csökkent intenzitást regisztrálnak, utasítják a megfelelő központot a melatonin előállítására, és annak szintje addig emelkedik, amíg el nem éri a maximumot - hajnali két óra körül, a legmélyebb alvás alatt. A reggeli fény beérkezése gyorsan leállítja a melatonin termelését, és a test elkezd felébredni.
A Cell folyóiratban 2014-ben megjelent tanulmány szerint a melatonin már körülbelül 700 millió évvel ezelőtt élt tengeri férgekben jelenik meg. Napközben a kis féreg az óceán szintjén algákkal táplálkozik, és mélyen az éjszakába ereszkedik. Az ostort kavargatva tér vissza a felszínre.
Bebizonyosodott, hogy a melatonin termelése csökkenő fénnyel kezdődik. A hormon lassítja az ostorok mozgását, és a féreg a mélységbe süllyed. Reggel az első napsugarak leállítják a melatonin termelését. Az ostorok működni kezdenek, és a féreg a felszínre emelkedik.
Alvás és memória
A pulzáló sejtek és a melatonin alapvető ritmusát tovább befolyásolja az ébrenlét és az alvás közvetítői között folyamatosan változó egyensúlyon alapuló kémiai rendszer.
Alvás közben az ébredésért és az ébredésért felelős anyagok felhalmozódni kezdenek. Amikor koncentrációjuk meghaladja az alvást elősegítő anyagok mennyiségét, megkezdődik az ébredés. Az ébrenlét során viszont alvást serkentő vegyszerek halmozódnak fel: amikor szintjük meghaladja az ébredési mediátorok szintjét, alvás lép fel.
Közvetlenül lefekvés előtt eszel? Kockáztatja a rosszabb éjszakát és a betegséget
Az alvás nem csak a passzív pihenés állapota, hanem fontos funkciókat is ellát. A memória az idegkapcsolatok, szinapszisok kialakulásán alapul. Alvás közben a felesleges kapcsolatok elvékonyodnak, mint amikor gyümölcsfákat vágnak ősszel. A felesleges gallyakat levágják, hogy az egészségesebbek megerősödhessenek és termékenyebbek legyenek.
Az új szinapszisokat szintén egyik napról a másikra hígítják. Az erősebb és több szükséges memóriaérzet erősebb szinapszist hoz létre. Ezek a hígítás során sértetlenek maradnak és állandóvá válnak. A szinapszisok hígítási folyamatának köszönhetően az agy egyik napról a másikra akár 20 százalékkal csökken.
Alvás közben az agy hőmérséklete csökken, az anyagcsere csökken és a sejtek regenerálódnak.
Az alvás időtartama
Hány órányi alvásra van szükségünk? Az újszülöttek napi 18 órát alszanak, de az életkor növekedésével az alvásigény fokozatosan csökken.
Általában még idős korban is hét és fél-nyolc óra alvásra van szükségünk. Mivel kevés idősebb ember alszik éjszakánként 6-7 óránál többet, a helyes délutáni alvás kompenzálása a megfelelő stratégia.
Az alváshiány sok egészségügyi problémához vezet. Egy éjszaka után szinte normálisan tudunk működni, bár nagyobb megterheléssel. Két vagy több éjszaka után azonban csökken a munkateljesítmény. Fokozott ingerlékenység és memóriazavar jelentkezik. Az emberek fejfájásra, ízületekre és gyomorproblémákra panaszkodnak.
Súly és szív- és érrendszeri betegségek
Az alváshiány és az elhízás kapcsolatát több tucat tanulmány mutatta be. A rövidített alvási idő megzavarja az éhséget és az étvágyat szabályozó hormonok működését. A hosszú távú alváshiány csökkenti az inzulinérzékenységet és cukorbetegséghez vezethet. Az éjszakai alvás utáni fokozott fáradtság a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezet. A súlygyarapodás csak egy újabb logikus következmény.
Sok olyan embernél, aki hosszú ideig kevesebb, mint hat órán át aludt, a magas vérnyomás kockázata akár háromszor nagyobb volt, mint a normál alvású embereknél. Jelentősen megnőtt az agyi erek ateroszklerózisának (az érfal degeneratív betegsége) kockázata is.
Vírusos betegségek és depresszió
Azok az önkéntesek, akik éjjel négy órát aludtak hat napig, félig antitest-reakciót kaptak az influenza elleni oltásra. Egy másik tanulmányban a kutatók 150 önkéntes alvási időtartamát vizsgálták. Ezután tesztelték a közönséges megfázás vírussal szembeni ellenálló képességüket. Megállapították, hogy a napi hét óránál kevesebb alvás a fertőzés hármas kockázatával jár.
A krónikus alváshiány depresszióhoz vezethet, különösen fiatal serdülőkorban. A depresszió pedig az alvás minőségének romlásához vezet.
A minőségi alvás alapelvei
Néhány alapvető szabályt érdemes betartani, hogy jól aludjunk. Az egyik a rendszeresség. Az emberi test szereti a rendszerességet, és ez az alvásra is vonatkozik.
Az alvási rutin betartása legyen az első lépés. Figyelembe kell venni a hálószoba sötétségét és hőmérsékletét is. Kerülje a nehéz ételeket és a fizikai aktivitást lefekvés előtt.
Felfedezték az alvás és a hangulat összefüggését
A széles körben elterjedt felfogást, miszerint az alkohol segít elaludni, egy szem sóval kell felvenni. Egyrészt kis mennyiségű alkohol segít ellazulni, de a második csésze kiválthatja az idő előtti ébredést.
A koffein, egy népszerű ébresztő anyag, érzéketlen emberekben álmatlanságot okozhat sok órával az utolsó kávé után. De a koffein iránti érzékenység egyéni, ezért a kávé utáni álmatlanság nem biztos, hogy mindenkire érvényes.
Ha ezek az intézkedések sikertelenek, az orvosnak folytatnia kell a krónikus betegségek kizárását. Ezek lehetnek pajzsmirigy-rendellenességek, szív- és érrendszeri betegségek, neurológiai betegségek, vese-, máj- és egyéb betegségek.
Az alvászavarok indokoltak az alvászavarok kezelésében. De lenyelésük csak akkor történhet, ha más eszközök nem segítenek.