Ezt a tartalmat a felhasználóink ​​töltötték fel, és feltételezzük, hogy jóhiszeműen rendelkeznek engedéllyel a könyv megosztására. Ha Ön a könyv szerzői jogainak tulajdonosa, és ez jogtalanul szerepel a weboldalunkon, akkor egyszerű DMCA eljárást kínálunk a tartalma webhelyünkről történő eltávolítására. Kezdje az alábbi gomb megnyomásával!

módszer

EORIE ÉS MÓDSZER, A MODERN SZOCIOLÓGIÁBAN M il os l av Petr u sek

ELMÉLET ÉS MÓDSZER A MODERN SZOCIOLÓGIÁBAN

Bevezetés az értelmező szociológiába

A modern szociológia paradigmatikus felépítése

A komplementaritás elve és a tolerancia problémája a szociológiában Bevezető maroknyi filozófia A komplementaritás általános elve Alternatív és kiegészítő leírások és magyarázatok a szociológiában Komplementaritás és hamis tudatosság A komplementaritás és a tolerancia elve A tudás és a hamis komplementaritás folyamata

Pi'edvfdanf a szociológiai elméletben 1. Pi'edvfdanf a protosociológiában és a klasszikus szociológiában 2. Pi'edvidanf a kortárs szociológiai elméletekben 3. Az érvelés tíz paradoxonja 0 jövő

Az empirikus kutatás nyelve I. A nyelv problémája a szociológiában 2. Az elméletek és a nyelvek sokasága 3. Szociológiai kutatás mint fordítás 4. Pi'irozeny nyelv és a szociológia nyelve 5. Formalizálás i'eseni néven? 6. Különbség Iidf és paradigmák 7. Empirizáció és operacionalizálás 8. Az operatív definíciók sokasága 9. Operacionalizmus, interpretativizmus és a megfelelőség elve . 1 0. Kemény és puha adatok a számításban és a valóságban I. Az adatok értelmezése és Mona Lisa mosolya

11 19 27 29 36 39 42 46 49 51 53 55 61 69 69 72 76 78 81 84 85 87 89 91 93

empirikus kutatás. . . . . . . . . . . 97 I. Az elméleti koncepciók problémája a szociológiában. . ... . . . . 97 2. Az extrém operacionalizmus határai. . 99 3. A szociális partner megszerzésének hét módja. . . . . . . . . . . . . ... . 1 01 4. Lazarsfeld operacionalizálási modellje. ... . . . ... . . . . . . 1 04 5. Többes szám és az operatív definíciók osztályozása. . . . . . . . . . 1 07 6. Az operacionalizmus háromféle kritikája. I O 7. Operacionalizmus és értelmező szociológia. I I I

Operacionalizálás és filozófia

a számítógépes szociológia kvalitatív elemzése és kritikája. l IS forradalmasítja (vö. közeg és adatmátrixok ... 1 16 Néma feltételezések ...... 1 17 Az empirikus szociológusok önkritikája ................... ............... 1 20 A vizsgálatok etikai problémái. Setl'enf ... 1 22 Hlt: d; \ nf alternatívák ....... 124 Mik a kvalitatív módszerek '). . . ... . . . . . . . Minőségi elemzés és mindennapi élet ... 129 Kifogások és viták 131 .

. . 133 . 1:13 2. Porozllmenf a mindennapi életben. . 135 3. német; \ hagyomány: Dilthey és Weber. . . . 136 4. Etnometodologicky radikalisll111s: interakcc jc interprctacc 139 5. Pravidla soci, \ lnilio jcdnanf mint értelmezési alany. . . 143 6. Megértés »vcdcnf jak,?« Néven. . . 7. Komplikációk a kognitív pszichológiában ... . . . 147. Párbeszédként értve: Bakhtin tanulsága. . . . . . . . . . . . 148 9. Prcdme! porozulllcnf és tipológiája. .,. . ., .,. 150 10. Szociológiai kérdőívek antiintretretativnf optikája. . . . . 151 I I. A sok társadalmi világ problémája,. . . . . 152 12. Az emberi tevékenység következményeinek megértése és megjegyzése. . . . . . . . 155 13. A megértési eljárás alkalmazási területe. I S 14. Porozull1cni a emocionalnf vztahy 159 15. Az értelmezés fogalma mindennek összefüggésében. . . 160 16. Az elmélet és az absztrakt objektumok referenciaértelmezése I () I 17. Az elmélet empirikus és értelmezése. 163 IS. Az empirikus adatok elméleti értelmezése. . 165 19. Tzv. interpretacc dat a poro zul11 cni v rutinnfm vYZkllll1U. . . 166 2 (). S () ciologick; értelmezek egy szociológiai vcdenl. ... . ... ... . . . . . . 169

Porozllment és értelmezés a szociológiában

I. Értelmező paradigma
"mindennapi 1 élettapasztalat

Ez az empirikus és értelmezési minden bizonnyal némileg tradíció nélküli koncepció tiszteletben tartja a szociológia belső paradigmatikus differenciálódásának tényét, amely egyrészt a statisztikai reprezentativitás, másrészt az esetleírás területe mentén halad, ami nagyjából megfelel a kvantitatív és kvantitatív kortárs.

Az empirikus adatok elméleti értelmezése

Az empirikus értelmezés folyamata azonban "megfordítható" és elméleti és elméleti értelmezésnek is tekinthető. Mantatov idézi Max Bornt: "Amit egy hatalmas krokodillal vagy más elektronikus eszközzel lát, elmélet nélkül nem érthető meg, azt értelmezni kell" (cd, 62), és hozzáteszi: "Az empirikus adatoknak valódi tárgyai vannak, valamint klinikai tünetei. a megfelelő betegség. A valódi betegség meghatározásához ezeket a szindrómákat a megfelelő orvosi ismeretek fényében kell értelmezni. Így van egy folyamat, amelyben a kutatással nyert empirikus adatok, vagy a mindennapi tapasztalatok tényei új értelmet adnak annak a ténynek, hogy kapcsolódnak az elmélethez, elméletileg értelmezik őket. Ennek az értelmezésnek a tárgya nem elmélet, hanem rögzített, rögzített, leírt empirizmus, maga az "empirizmus", amely - mint aforisztikusan ffka - vak elmélet nélkül. Teoreticka interpretace rna dye zakladnf faze: 1. az empirikus adatok átírásának fázisa, az empirikus leírás (esettanulmány vagy statisztika) elméleti nyelven kifejezett állítások formájában (empirikus adatok értelmezése) és az empirikus adatok magyarázatának 2. fázisa, amelyek beépülnek a deduktív (vagy más) magyarázó rendszerekbe.

Mindkét eljárás standard és rutinszerű HId "adatértelmezés", általában anélkül, hogy mélyebben meg kellene érteni az ügyet. Az első lépés egy értelmezés, mivel az átírás az elméleti nyelv segítségével azt jelenti, hogy az empirikus anyag beépül egy adott elméleti kontextusba. Ez az anyag elméletileg átírható a használt elméleti nyelv jellegétől függően, és így másként "értelmezhető"., az ebben a lépésben említett típusok nem "tiszta" értelmezések, mert az értelmezések és a magyarázatok nem azonosak, de egyes szerzők más véleményen vannak, amikor azt állítják, hogy a magyarázat valójában egyfajta értelmezés, vagy akár másként. Topolski (1,973, 480) kifejezetten azt írja, hogy „az emberi tevékenység megértése az ő magyarázatuk.” Véleményünk szerint 0 festék számít: 1. az elmélet értelmezése

empirikus adatok r- pi'epis az elmélet nyelvébe a mindennapi tapasztalatok eseteinek nyilvántartása

- beépül a magyarázó modellbe

J elméleti értelmezés I - " I elméleti magyarázat

Az úgynevezett adatok értelmezése és megértése a rutinkutatás során

A szociológiában azonban az első értelemben vett "empirikus adatok értelmezése" kifejezés leggyakoribb használata egy korántsem egyértelmű eljárás leírása. Kvantitatív eljárásokkal nyert empirikus adatokra vonatkozik, amelyeket először statisztikai táblázatok, korrelációs és egyéb együtthatók, tényezőterhelések stb. Nyers formában fejeznek ki. Az ilyen típusú értelmezés tárgya nem társadalmi tény, hanem egy bizonyos módszer Valójában van egy fordítás a matematikai-statisztikai nyelvről többre

az adatfordítás a szociológiában valóban közelebb áll a művészethez és az esztétikához, mint a tudományhoz, és rámutattunk az értelmezés metakarakter jellegére

dotaznfk - terepi adatgyűjtés

a közismeret a kérdőív elkészítésének kiindulópontjaként

matematikai-statisztikai feldolgozás f (»exaktizace közönséges tudás)