Részvény
Ferenc pápa az életmód és az étrend megváltoztatására szólított fel annak a paradoxonnak a feloldása érdekében, amelyben a világ egyes régióiban az emberek alultápláltságtól szenvednek, míg mások az elhízással küzdenek.
Az alkalom szerdai üzenetében Az élelmiszer világnapja František bírálta az "étel és a táplálkozás közötti csavart viszonyt", amelyből a világgazdaság mentalitását "minden áron profit" -nak vádolta.
A pápa megjegyezte, hogy bár korábban az elhízás jelentett problémát fejlett világ, még a szegényebb országokban is növekvő problémákat okoz, több cukorbetegséghez, szívproblémához, sőt anorexiához vagy bulimiához vezet.
Szerinte ez ellen termesztéssel lehet küzdeni életmód, "mértékletesség, absztinencia, önkontroll és szolidaritás".
Mi az elhízás?
Elhízottság, kövérség (lat. elhízott - félkövér; ob- = körül, edere = eszik) vagy zsírosság az energiatartalékok zsír formájában történő túlzott tárolása különböző okok miatt. Akkor fordul elő, ha van energiafelvétel nagyobb, mint a költség. Ennek oka leggyakrabban a magasabb energiafogyasztás, a testmozgás hiánya, az örökletes hatások, a pszichológiai hatások és a gyermekkori táplálkozás módja - az ún. elsődleges elhízás. Ritkán más betegség okozza, pl. endokrin betegségek, mentális betegségek - pl. depresszió, bulimia, veleszületett betegségek vagy gyógyszerek.
A kaukázusi európai népesség esetében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kritériumai szerint 30-nál magasabb testtömeg-index (BMI) határozza meg. Az ázsiai és csendes-óceáni populációk esetében az elhízást 25-nél magasabb BMI határozza meg, néha 27. A kaukázusi európai populációban 25 - 30-ra hivatkoznak túlsúly. (forrás: Wikipedia)