- polgári jog
- Üzleti jog
- pénzügyi törvény
- közigazgatási jog
- Munkatörvény
- bűnügyi törvény
- Európai jog
- egyéb jogi osztályok
Törvény módosítása 2019. június 1-jétől. 161/2015. A polgári perrendtartás (a továbbiakban: CMP), amely bizonyos családjogi kérdésekben megváltoztatta az eljárás egyik típusát.
A CMP módosított rendelkezése
A törvény elfogadott módosítása a következőképpen módosította a CMP 75. szakaszának rendelkezését: "Az eljárás újbóli megindítása iránti kereset elfogadható az öröklési eljárásban hozott jogerős végzés és a kiskorú külföldre történő visszaszállításának jogellenes elutasítása vagy visszatartása ügyében érvényes végzés ellen is, kivéve, ha a végzés másként módosítható vagy visszavonható. . "
A CMP módosítás elfogadását megelőzően az eljárás megindítására irányuló kereset csak az öröklési eljárásban érvényes határozat ellen volt elfogadható, kivéve, ha a határozatot másként módosítani vagy megsemmisíteni lehetett. A rendelkezés fenti megfogalmazására tekintettel 2019. június 1-jétől a törvényben előírt feltételek teljesülése után az a fél, akinek a javára a határozatot meghozták, kereset indítása az eljárás újbóli megindítása érdekében a kiskorú külföldre történő visszatérése iránti eljárásokban is illetéktelen átadás vagy fogva tartás esetén (a továbbiakban: " "Visszaküldési eljárás").
Kiskorú külföldre történő visszatérésének eljárása jogosulatlan átadás vagy őrizetbe vétel esetén
A visszatérési eljárások szabályozását számos nemzetközi jogi dokumentum tartalmazza, amelyek a Szlovák Köztársaságot kötelezik. A két fő az 1980. Október 25 - i egyezmény a nemzetközi gyermekrablás polgári vonatkozásairól (a továbbiakban:Hágai Egyezmény„) És a… /…/EK tanácsi rendelet A házassági ügyekben és a szülői felelősség ügyében a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003.Brüsszel II“). A Brüsszel II. Bis a Hágai Egyezmény kiegészítését tartalmazza, amely rendelet elsőbbséget élvez az Európai Unió tagállamaival szembeni Hágai Egyezménnyel szemben [1].
A fentieken túl a Szlovák Köztársaság jogrendje a visszatérési eljárásokat a CMP külön részében szabályozza, konkrétan a CMP első fejezetének hatodik részében, amely eljárásokat tartalmaz egyes családjogi kérdésekben.
A 123. és azt követő cikkekben szabályozott visszatérési eljárások. Megkezdődnek a CMP-k csak javaslat alapján. A kérelem benyújtásának joga annak a személynek a joga, akinek a kiskorú gondozásához való jogát jogosulatlan áthelyezése vagy őrizetbe vétele megsértette. Az ellátáshoz való jog magában foglalja a gyermek lakóhelyének meghatározásáról való döntés jogát [2].
A törvény a visszatérési eljárás résztvevőjeként meghatározza:
- az indítványozó,
- - a felperest állítólagosan megsértő személy, és -
- kiskorú gyermek, akinek érdekében a bíróság által kijelölt eljárási gondviselő jár el [3]. A visszatérési eljárás csak a 16 év alatti kiskorúakra vonatkozik.
A bírósági eljárás során a bizonyításfelvétel részeként a bíróság csak annyiban vesz bizonyítékot, amely szükséges annak megállapításához, hogy a gyermeket jogtalanul vitték-e el szokásos tartózkodási helyéről, vagy a gyermeket jogtalanul vették-e őrizetbe külföldön. A bíróság a bizonyítás során azt is megvizsgálja, hogy egy adott esetben van-e oka annak, hogy a gyermeket nem utasítják vissza szokásos tartózkodási helyére.
A visszatérési eljárásokhoz elengedhetetlen annak meghatározása a gyermek szokásos tartózkodási helye. A gyermek szokásos tartózkodási helyének fogalma nem azonosítható gyermeke állandó lakóhelyével. A gyermek szokásos tartózkodási helyének meghatározásakor számos tényt vesznek figyelembe, figyelembe véve a konkrét esetet. Különösen ez a helyzet abban az esetben, ha a gyermek marad, hol jár iskolába, milyen nemzetiségű, nyelvtudása és sok más tényező. A fentiekre figyelemmel a gyermek szokásos tartózkodási helyét családi, társadalmi, kulturális és egyéb kapcsolatai határozzák meg az országban [4].
A kiskorú gyermek indokolatlan külföldre juttatása az a helyzet, amikor a gyermeket a külföldön szokásos tartózkodási helye szerinti országból olyan személyhez helyezik át, aki erre nem jogosult, aki törvénysértő módon jár el. Az a személy, aki gyereket külföldre szállított külföldre, jogellenesen cselekszik, ha a szülő vagy más, a gyermek gondozására jogosult személyek tudomása nélkül és/vagy beleegyezése nélkül megváltoztatja a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti országon kívüli lakóhelyét [5].
A gyermek jogtalan őrizetbe vétele esetén más a helyzet. Ebben az esetben a gyermeket jogszerűen külföldre szállítják, pl. a szülő beleegyezésével, és a törvény megsértése csak később következik be - a gyermek indokolatlan fogva tartásával szokásos tartózkodási helye szerinti országon kívül.
Számos törvényesen megállapított okból eldönthető, hogy egy kiskorú gyermeket nem visznek vissza a szokásos származási országába. Az Art. A Hágai Egyezmény 13. cikke értelmében a megkeresett állam illetékes hatóságának nem kell határozattal elrendelnie a kiskorú visszaszolgáltatását, például ha a kiskorú visszaviteléhez nem hozzájáruló személy bebizonyítja, hogy az a személy, akinek személyes felügyeletét a gyermek felügyelte az áthelyezéskor valójában nem gyakorolt őrizetet. kiskorú őrizetbe vétele, vagy ha ez a személy hozzájárult a kiskorú áthelyezéséhez vagy őrizetbe vételéhez, akkor is, ha ezzel a ténnyel megegyezett. A kiskorú visszaküldésének elhatározásának másik oka annak bizonyítása, hogy komoly veszély áll fenn abban az esetben, ha a kiskorú visszatérése a normális származási országba fizikai vagy szellemi sérüléseket okozna, vagy más módon visszahozná a kiskorúat elviselhetetlen helyzetbe. Ha a kiskorú elérte azt a kort és szellemi érettséget, amelyben képes felmérni a helyzetet, és kifejezi azon véleményét, hogy nem kívánja visszatérni szokásos származási országába, a bíróság ezt a tényt vegye figyelembe a döntés során [6].
A visszatérési eljárások sajátos és jellemző vonása, amely tárgyukból fakad, az a bíróság azon kötelezettsége, hogy haladéktalanul döntsön a kiskorú visszaszolgáltatása iránti kérelemről, a nemzeti jog által megengedett leggyorsabb eljárásokkal [7].
A 134. § (4) bekezdése alapján 1 A CMP általában a bíróságot határozza meg a visszatérési eljárásban az eljárás megindításától számított 6 héten belül. Kivételt képeznek azok a helyzetek, amikor különös megfontolásra van ok, amely miatt a bíróság nem tudta betartani ezt a határidőt. A bíróság a határidő lejárta után kiadott határozat indokolásában köteles megemlíteni a különös megfontolás okait [8].
A visszatérési eljárásban hozott határozat formája egy határozat, amelynek végrehajthatósága annak hatálybalépésekor következik be.
Az eljárás újranyitására irányuló kereset
Az eljárás megindításával kapcsolatos kereset kivételes jogorvoslat megengedhető az alapeljárás jogerős határozatával szemben, kivéve, ha a határozat módosítását vagy megsemmisítését másképp lehet elérni [9]. A rendkívüli jogorvoslat jellege azon körülményekből és okokból is fakad, amelyekre hivatkozni lehet [10].
Törvény negyedik részének második címében szereplő, az eljárás megindítására irányuló kereset jogi szabályozása. 160/2015. A polgári perrendtartás (a továbbiakban:CSP„).
A CSP-vel ellentétben az eljárás újbóli megindítására irányuló keresetet a CMP úgy szabályozza, hogy kifejezetten meghatározza, melyik ítélet ellen elfogadhatatlan, és mely végzés ellen elfogadható.
Az újranyitási eljárás két szakaszból áll. Ha a bíróság az első szakaszban úgy határoz, hogy engedélyezi az eljárás újranyitását, akkor a második szakasz következik, amely az újranyitott eljárás. A megújított eljárás egy egészet alkot az eredeti eljárással, míg a megújított eljárásban hozott határozat az eredetileg kiadott határozatot váltja fel.
Ebben a rendkívüli jogorvoslatban kívánatos felhívni a figyelmet a határozat érvényességének vagy végrehajthatóságának felfüggesztésére gyakorolt hatására. Míg az első szakaszban a bíróság dönthet a kérelem felfüggesztéséről, az eljárás újrakezdését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének pillanatában a megtámadott határozat végrehajthatóságát ex lege felfüggesztik [11].
Az eljárás megújítása az ún a visszatérés számít
Különböző reakciókat váltott ki az eljárás újbóli megindítására irányuló kereset elfogadhatóságának bevezetése a kiskorú külföldre történő visszatérése esetén is, illetéktelen átszállítás vagy őrizetbe vétel esetén. Míg egyes véleményekben az eljárás újranyitására irányuló kereset elfogadhatósága a helyes megoldás, más véleményekben egy ilyen rendelkezés ellentétes a Hágai Egyezménnyel és a gyermek mindenek felett álló érdekével is.
A visszatérési eljárás célja a gyermek lakóhelyének illegális állapotának felszámolása és a gyermekre gyakorolt negatív hatás minimalizálása. A Hágai Egyezmény, a Brüsszel IIa és a CMP szabályozza az illetékes hatóságoknak azt a követelményét, hogy haladéktalanul tegyenek intézkedéseket a visszatérési eljárásokban a negatív hatás minimalizálása érdekében gyermek engedély nélküli továbbítása vagy őrizetbe vétele. Az eljárás újbóli megindítása iránti kereset alapján történő újbóli megindítása esetén meghosszabbítják az eljárást, és ezáltal a kiskorú gyermek tartózkodási helyével kapcsolatos esetleges jogellenes helyzeteket is. Az eljárás időtartama mellett megkérdőjelezhető az eljárás újrakezdésének megfelelősége a határozat végrehajthatóságának elhalasztása miatt, akár kérelemre, akár később a törvény alapján, miután az eljárás újranyitását engedélyezték. Az eljárás megindítása iránti kereset elfogadhatósága tehát a feleknél olyan jogi bizonytalanság érzetét keltheti, amely nem kívánatos, különösen nem olyan érzékeny eljárásokban, mint a kiskorú gyermekekre vonatkozó határozatok.
Kiskorúakat érintő eljárásokban a bíróságnak kell döntenie mindig vegye figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekét. A gyermek érdekeinek megítélését minden egyes esetben egyedileg kell meghatározni. Az egyes esetek tényei különböznek, és minden egyes gyermek is. Az 1 éves és a 15 éves gyermekek érdekeit másként értékelik. A gyakorlatban vannak olyan helyzetek, amikor különösen nehéz felmérni, hogy mi felel meg a gyermek érdekeinek. Mivel nem lehet egyértelműen meghatározni a gyermek érdekeit úgy, hogy az minden egyes gyermekre alkalmazható legyen, nem zárható ki, hogy az eljárás újbóli megnyitása nem ellentétben a gyermek mindenek felett álló érdekével.
Az eljárás újbóli megindítására irányuló kereset, mint rendkívüli jogorvoslat jellegéből következik, hogy annak elfogadhatósága és alkalmazása csak kivételes esetekben engedhető meg, ha a határozat módosítását vagy megsemmisítését más módon nem lehet elérni. Ezért úgy gondoljuk, hogy a bíróságnak csak abban az esetben kell határoznia az eljárás megindítására irányuló kereset elfogadhatóságáról az egyedi eset kivételes körülményei indokolják és ugyanakkor az eljárás újranyitását engedélyező döntés nem ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével.
Tekintettel arra, hogy a visszatérési eljárás során figyelembe veszik a gyermek szokásos tartózkodási helyét, az eljárás meghosszabbítása és így a döntés elhalasztása a gyermek számára a visszatérési eljárás során társadalmi és egyéb kötelékeket alakíthat ki új lakóhelyével. Bármely döntés a gyermek külföldről történő visszatérése a gyermek szokásos tartózkodási helyére, ami végső soron megszakítja a gyermek újonnan kialakult kapcsolatait azzal a környezettel, amelyben az eljárás során tartózkodott.
Kiemeljük azt a tényt is, hogy a bíróság a cserekereskedelmi eljárásban nem dönt arról, hogy kinek van joga kiskorú gyermek gondozására, ill. ról ről a gyermek felügyeletét. A bíróság csak arról dönt, hogy a kiskorúat jogosulatlanul külföldre szállították vagy őrizetbe vették, valamint a kiskorú esetleges későbbi visszatéréséről szokásos tartózkodási helye szerinti országba. A kiskorú felügyeleti joga, valamint a felügyeleti jog külön eljárás tárgyát képezi.
A jelenlegi CMP 2019. június 1-jétől hatályos jogszabályaival összefüggésben véleményünk szerint az eljárás újbóli megindítására irányuló kereset elfogadhatóságát a gyermek külföldről történő visszatéréséről szóló határozattal kapcsolatos összes tény összefüggésében kell vizsgálni, figyelembe véve az alábbiakat: a gyermeket nevelő személy jogaiért a törvény és a gyermek érdekében, annak érdekében, hogy megvédje jogait és a törvény által védett érdekeket.
Úgy gondoljuk, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekének védelme érdekében az újranyitott eljárás során a bíróságoknak lehetőség szerint és kívánatos módon gyakorolniuk kell a CMP 130. §-ának rendelkezéseiben rögzített hatáskört. E rendelkezés értelmében a bíróság az eljárás során jogosult megfelelő intézkedéseket meghozni a kiskorú gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti országba történő visszatérésének feltételeinek biztosítása. Ezek az intézkedések így kiküszöbölhetnék az eljárás meghosszabbításának a gyermekre és az eljárás másik felére gyakorolt negatív hatásait, amíg a megújított eljárásban végleges döntés születik a gyermek visszatéréséről.
Az, hogy a CMP első módosításának elfogadása helyes döntés volt-e, és hogy az eljárás újbóli megindítására irányuló eljárás meg fogja-e védeni a szülőket, a gyermek felügyeletét ellátó személyeket, különösen a kiskorú gyermekeket és érdekeiket, vagy fordítva legjobb.