1. (ki, mit kinek és kinek) magabiztosan átadni valakit al. valami, amit valakinek gondoznia, gondoznia, tárolnia stb.: z. gyermek szülőknek, től. az Ön tulajdonát valakinek a kezében van. a szomszédra vigyázó ló;
Hogyan lehet betölteni mindent, amit az ő gondozására bíznak? (Laz.) Kérem, vigyázzon rád, anyám és Milica, rád bízom őket. (Stod.) Nem bízott senkiben, nem akarta senkire bízni (a sebesült biztosat). (Tat.)
● hívás. kifejez tól től. hogy egy kutya (macskának) szalonna valamit megbízhatatlan kezekbe adjon;
Barankát egy farkasra bíztuk (Chrob.), És adtunk valamit megbízhatatlannak.
2. (mit kinek és kinek) adni valakinek valamit a feladathoz, gondoskodni róla, rákényszeríteni valakire valamit, hogy tegyen valamit, megbízni valakit valamiben bizonyos funkcióval: z. szerep, mások iránti kötelezettség, től. valaki magazint szerkeszt. egy másik csoport munkája;
valakinek az igazgatására bízott vagyon;
igazgatja a rábízott országot;
jogokat. tól től. gyermekgondozónak (Luby);
A távozó kapitányok irányítását az aktív kapitányra bízta. (Min.) A hentes kutyára bízta a farmot. (Dobš.)
3. könyv (mit kinek) mondani, bejelenteni, elárulni, különösen valami bizalmasat, megbizni valakiben valamivel: z. valakinek a titka, terve, felfedezése;
tól től. valakinek a szorongása (Vaj.);
Sietett, hogy ezt a szörnyű újságot Gizelkára bízza. (Kisteherautók.);
pren. Arra az ötletre épített, hogy mégis papírra kell bíznia (Hor.), Hogy papírra írjon.
4. elavult. (kinek mit) kölcsön;
kölcsön: z. valaki 50 koronáért áru;
a takarékpénztár az árukra pénzt bízott meg a dolgozókkal;
ned. k 1-3 megbízni, -uje, -ují;
az ellenkező. hígított. megbízás, -a, -ajú (Hurb.)
1. (kinek;
class = "sc" /> kinek minek) bizalmasan mondani valakinek valamit, megbízni valakiben valamit: z. valakinek, akinek nagy titka van, attól. valakinek a tervével, az aggodalmaival;
tól től. valakinek minden örömmel és gonddal (Zat.);
2. (kire, mire) támaszkodhat: z. az érzésedre, a művészetedre, a. idegennek, emlékére;
Inkább bízz bennem, mert jós vagyok. (Dobš.) Ó, volt, akiben megbízhatnának, lelkész úr. (Egy csapat.)
3. (mit) átadni, átadni, átadni: z. a sorsban;
Mivel egy gyenge ember véletlenül bízott, ő maga még nem döntötte el az életét. (Tat.) Az ember törékeny edény, ha egyszer fájdalommal, bánattal, lángokkal vagy nosztalgiahullámokkal bízzák meg. (Horov);