mint már írtam, mindenképpen szigorúbb feltételek vonatkoznak a gyermekek etetésére, mint a többiek számára a közönséges zöldségekre. Mindenesetre az lenne a legmegfelelőbb, ha saját magunkat növesztenénk, és tudjuk, hogy trágyázott-e, vagy milyen emeleten termesztjük, de nem mindenki engedheti meg magának. csak el kell hinned, hogy a termelő a legjobb minőségű terméket akarja megszerezni, és azt is javasolnám, hogy váltson termelőt, amikor már készételeket vásárolunk, de maguk a zöldségek is. Egy kihívásból, amelynek elméletileg túllépnie kell a szennyező anyag határát, senki sem betegszik meg, a kockázat a szennyezett élelmiszerek hosszú távú beviteléből vagy a rendkívül magas szennyezőanyag-tartalmú élelmiszerek beviteléből adódik. Még akkor is, ha azt mondják, hogy az élelmiszer meghaladta a káros tartalmat, még mindig nem tudjuk, hogy mekkora a túllépés, talán csak néhány milligramm volt, de az biztos, hogy természetesen ilyen terméket kivonnak a piacról.
miriamkac - a szennyezés akkor is jelent, ha pl. a termesztés során a szántóföldön már szennyezett zöldségek (magas nitráttartalom, pl. peszticidek alkalmazásával - bár bio peszticideket nem használnak, ebben az esetben a talaj vagy a víz szennyezettsége lehet), nemcsak a gyártási folyamatban. A szennyező anyag minden olyan idegen anyag, amely nem szándékos adagolással kerül be az alapanyagba, nemcsak a gyártási folyamat során, hanem a gyűjtés, feldolgozás, termesztés stb. Során is, írta, hogy a nitrátoknak biztosan a brokkolinak kellett lennie, és hogyan részévé válnának.?
Szeretném hozzátenni, hogy manapság, ha belegondolunk, a melleink savanyúan esnek, a levegő szennyezett és maga a talaj is szennyezett, pedig rovarirtókat nem kellett használni rajta, ezért furcsa erről beszélni biogazdálkodás és biotermékek. Természetesen ilyen esetben szándékosan nem adnak vegyszereket, növényvédő szereket és hasonlókat. Ha valóban biotermékeink lennének, akkor valahol ott kellene termeszteni, ahol rendkívül tiszta és szellős.