OECD többnyelvű összefoglalók
OECD-FAO mezőgazdasági kilátások 2017-2026
Összefoglalás szlovák nyelven
OECD-FAO mezőgazdasági kilátások 2017-2026-ra
Összefoglalás szlovák nyelven
A 2017–2026 közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági kilátások az OECD és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) közös erőfeszítésének eredményeként jöttek létre, és tagállamaik szakértőinek és szakosodott árucikk-szervezeteknek a véleménye alapján készültek. Ez a mezőgazdasági és halászati árupiacok közép- (tízéves) kilátásainak konszenzusának értékelését jelenti nemzeti, regionális és globális szinten. Az idei kiadás különösen a délkelet-ázsiai mezőgazdasági és halágazatra koncentrál.
Az idei kilátások hátterében a rekordtermelés és a legtöbb alapanyag gazdag állománya áll 2016-ban, amelyek az árakat jóval az elmúlt évtized nyersanyagár-csúcsai alatt tartják. A gabonafélék, a hús és a tejtermékek átlagára tovább csökkent, míg az olajos magvak, a növényi olajok és a cukor ára kissé megugrott 2016-ban.
Az előrejelzések szerint a kereslet növekedése jelentősen lassulni fog a kilátások által lefedett időszakban. Az elmúlt évtized elsődleges növekedési forrása elsősorban a Kínai Népköztársaság volt, ahol a növekvő hús- és hal iránti kereslet évente csaknem 6% -kal növelte a takarmányfogyasztást, valamint a globális bioüzemanyag-ágazat, amelyben a nyersanyagok% -a évente. Az elmúlt tíz évben 230 millió tonna gabona feltöltése szintén megnövelte a keresletet. Ez utóbbi tényezők várhatóan középtávon nem támogatják ugyanúgy a piacokat, és várhatóan nem helyettesítik őket más források.
A kilátásokban az összes élelmiszer iránti kereslet növekedése várhatóan alacsonyabb lesz, mint az előző tíz évben. Globálisan az egy főre eső gabonafélék iránti kereslet várhatóan nagyjából kiegyensúlyozott lesz, és növekedés csak a legkevésbé fejlett országokban várható. A húsfogyasztás kilátásait szerénynek tartják a jelenlegi tendenciák sok országban, ahol az étrendi preferenciák, az alacsony jövedelem és a kínálati oldal korlátai gátolják a fogyasztás növekedését. További kalóriák és fehérjék várhatóan főleg növényi olajból, cukorból és tejtermékekből származnak. Általában az étrend nyugati formájával való "konvergencia" szerénynek tűnik.
A terv szerint a kalóriabevitelnek el kell érnie az átlagosan napi 2450 kcal-ot a legkevésbé fejlett országokban, és a többi fejlődő országban meghaladja a napi 3000 kcal-t. Mindazonáltal az élelmezésbizonytalanság továbbra is komoly globális probléma, és az alultápláltság minden formája együttélése számos országban új nehézségekkel jár.
Az etanol és a biodízel iránti kereslet növekedését gyengítette az alacsonyabb fosszilis tüzelőanyagok ára és a kormányzati ösztönzés csökkenése. Bár az előrejelzések szerint az energiaárak emelkedni fognak, a bioüzemanyagok előállításához szükséges nyersanyagok iránti kereslet, különösen az etanolgyártáshoz szükséges kukorica és cukornád, valamint a biodízel előállításához szükséges növényi olaj iránti kereslet lassan emelkedni fog, kivéve azokat a kulcsfontosságú fejlődő országokat, ahol a proaktívabb belső politika segít hogy növelje a keresletet.
A gabonatermelés növekedése a jövőben elsősorban a termékenység növelésével érhető el. Az előrejelzések szerint a termékenység növekedése enyhén csökken, de a termelés növekedhet a továbbra is fennálló termékenységi rések megszüntetésével, különösen Afrika szubszaharai térségében. A gabonafélék globális területe csak kismértékben növekedett, miközben a szójabab további terjeszkedése az előrejelzések szerint kielégíti a takarmány és a növényi olaj iránti keresletet.
A hús- és tejtermelés növekedése a nagyobb állományok, valamint az állatonkénti magasabb termelésnek köszönhető, miközben a termelés intenzitása továbbra is nagy különbségeket mutat. A baromfitermelés növekedése csaknem a felét képviseli a hústermelés teljes bővülésének egy évtized alatt. A tej növekedése várhatóan felgyorsul az előző évtizedhez képest, különösen Indiában és Pakisztánban.
Az akvakultúra dominálja a halágazat növekedését, mivel a halászati termelést a halállomány jelenlegi állapota határozza meg, és a túlhalászatot korlátozó politikák irányítják. Kína megtartja a globális haltermelés több mint 60% -át. A halgazdálkodás termelése a leggyorsabban növekvő fehérjeforrás az ebben a kitekintésben említett áruk között.
Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági és halkereskedelem növekedése az előző évtized növekedési ütemének mintegy felére lassul. A kereskedelem azonban a következő tíz évben az ágazat kibocsátásának lényegében állandó részét fogja képezni. A mezőgazdasági termékek kereskedelme általában ellenállóbbnak bizonyult a makrogazdasági ingadozásokkal szemben, mint más áruk kereskedelme. Tekintettel a mezőgazdasági ágazat viszonylag magas szintű védelmére, a további piacliberalizáció elősegítheti a mezőgazdasági termékek kereskedelmének növekedését.
Az élelmiszerimport egyre fontosabb az élelmezésbiztonság szempontjából, különösen Afrika szubszaharai térségében, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Míg egyes országokban ez a jelenség a hazai élelmiszer-termelés iránti nagyobb keresletet, de elégtelen természeti erőforrásokat tükrözheti, más esetekben a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos problémákat jelenthet, amelyek figyelmet igényelnek.
Észak- és Dél-Amerikából, Kelet-Európából és Közép-Ázsiából várható a nettó export növekedése, míg a többi ázsiai és afrikai országban a nettó import növekedése várható. Az export továbbra is több szállító országban koncentrálódik, ellentétben a széles körben szétszórt importtal. Ez a világpiacokat érzékenyebbé teheti a természeti és politikai tényezők által okozott kínálati sokkokkal szemben, mint a keresleti sokkokat.
Az ebben a kilátásban várható keresleti és kínálati feltételeknek megfelelően a legtöbb mezőgazdasági és halászati árucikk reálárai enyhén csökkenő tendenciát követnek, és a következő tíz évben a korábbi csúcsok alatt maradnak. A mezőgazdasági nyersanyagárak jelentős ingadozásnak vannak kitéve, és hosszú távon jelentősen eltérhetnek a hosszú távú trendektől.
A kilátások külön fejezete Délkelet-Ázsia országaira összpontosít, ahol a gazdasági növekedés erős, és a mezőgazdasági és a halágazat gyorsan fejlődik. Az elmúlt években a régióban tapasztalható nagymértékű növekedés lehetővé tette az alultápláltság jelentős csökkentését.
A régió mezőgazdaságának és halászatának növekedése azonban a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás növekedéséhez vezetett, ami különösen a hal- és pálmaolaj-export ágazatot érinti. Az előrejelzések szerint a pálmaolaj-termelés növekedése jelentősen lassulni fog, mivel a főbb termelő országok a fenntartható fejlődésre összpontosítanak.
A termelékenység fenntartható növekedésének elérése jobb erőforrás-gazdálkodást és fokozott kutatási és fejlesztési tevékenységeket igényel. A rizstermelés támogatására irányuló politikákat a mezőgazdasági diverzifikáció megkönnyítése érdekében is át lehetne irányítani. Tekintettel a régió klímaváltozás iránti érzékenységére, beruházásokra van szükség az ahhoz való alkalmazkodás megkönnyítéséhez.
Ez az összefoglaló nem az OECD hivatalos fordítása.
Ennek az összefoglalónak a sokszorosítása engedélyezett, amennyiben az OECD szerzői jogait és az eredeti kiadvány címét elismerték.
A többnyelvű összefoglalók az OECD kiadványainak lefordított kivonatai, amelyek eredetileg angolul és franciául jelentek meg.
A teljes angol verziót az OECD iLibrary online könyvtárában olvashatja el!
Az OECD iLibrary a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) online könyvtára, amely könyveit, tanulmányait és statisztikáit tartalmazza, és amely az OECD elemzésének és adatainak tudásbázisa.